Félmillió európait öl meg évente az inaktív életmód. Sőt egy felmérés szerint lassan sokkal veszélyesebb lesz a mozgáshiány, mint például a dohányzás. Ez ráadásul Magyarországon is jellemző: itthon a lakosság 62 százaléka egyáltalán nem vagy csak alig mozog.
Európában minden negyedik felnőtt és minden ötből négy serdülő inaktív, szinte egyáltalán nem mozog. Mindez így elsőre nem is tűnik olyan borzasztó adatnak, ám, ha azt nézzük, hogy emiatt évente félmillió ember hal meg, akkor már igencsak elképesztő. Nem különben, ha azt vizsgáljuk, hogy mindez több mint 80 milliárd eurós következményt von maga után. Ez derült ki az angol Centre for Economic and Business Research (Cebr) a fizikai és mentális egészség megőrzésének mozgásszegény életmóddal összefüggést vizsgáló tanulmányából. Ebből látszik, hogy az ülő életmód egészségre káros következményei 5 milliárd euróval több, mint amennyit rák elleni gyógyszerekre fordítanak az érintettek. Más szemszögből nézve a fizikai inaktivitás még a dohányzásnál is nagyobb egészségügyi kockázatot jelent. Az európai mintát sajnos Magyarország is követi: itthon a lakosság 62 százaléka egyáltalán nem vagy csak elvétve sportol. Ellenben a passzív időtöltések, mint a tévénézés, egyre jellemzőbb. Szakemberek szerint pedig az inaktivitás hazai gazdasági következményei meghaladhatják évente a 200 milliárd forintot.
Pedig rendkívül olcsón is tudunk mindez ellene hatásosan tenni és így milliárdokat tudunk megspórolni. Hiszen némi mozgással elkerülhetők egyebek közt szívkoszorúér-betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, és megelőzhető a végbél- és emlőrák is.
Elég ehhez csak heti 2 órát, vagy napi 20 percet mozgással tölteni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) véleménye szerint, ha Európában a fizikai inaktivitás jelenlegi szintjét csak az ötödével tudnánk csökkenteni, akkor azzal 100 ezer életet és több mint 16 milliárd eurót tudnánk évente megmenteni.
A mozgásszegény életmód ráadásul – kutatások bizonyították – a mentális állapotra is negatívan hat. Ugyanakkor a fizikai aktivitás csökkenti a depresszió, a szorongás, az alacsony önértékelés, a pszichés és az érzelmi stressz hatását is.