Új magyar kockázatbecslő rendszer segíti elő a szívhalál megelőzését október végétől. Hamarosan beindul a Magyar Tudományos Akadémia Semmelweis Egyetemének– Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoportjának OPeRA elnevezésű projektje.
A keringési rendszerrel kapcsolatos megbetegedések vezetik Magyarországon a halálozási statisztikákat. A szívizom-infarktusban elhunytak száma az uniós átlag háromszorosa, és a franciaországi adatok ötszöröse, ezért különösen fontos a veszélyeztetett magyar betegek kiszűrése. Emiatt kezdeményezte és fejlesztette ki az MTA-SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoportja az egyedülálló OPeRA projektet, amely október végén kezdi a működését.
Maurovich-Horvat Pál adjunktus, a kutatócsoportot életre hívója az Akadémia honlapján kifejtette: a betegek kétharmadánál a szívizominfarktus vagy a hirtelen szívhalál jelenti a koszorúér-betegség első tünetét. A legtöbb eset hátterében az ér belső falán képződött sérülékeny koleszterinfelrakódás, úgynevezett vulnerábilis plakk megrepedése áll, ami hirtelen vérrögképződést indít el, amely a koszorúér akut elzáródásához vezet.
A plakkok azért különösen veszélyesek, mert sokszor nem is okoznak jelentős szűkületet, így a pácienseknek ilyenkor nincsenek panaszaik. Ennek következtében pedig óriási kihívás az ilyen betegeknek az időben történő kiszűrése, éppen ezért kell egy pontos rizikóbecslés az adjunktus szerint. Hozzátette: a veszélyes koszorúér-felrakódások kiszűrésével és a megfelelő kezeléssel a szívizominfarktusok jelentős hányadát meg lehetne előzni.
A nagy kockázatú betegek minél korábbi azonosítása azért is rendkívül fontos, mert a hirtelen szívhalál nagyon gyakran kiszámíthatatlan, ugyanis szívbetegeken és diagnosztizált szívbetegség nélkül is egyaránt előfordulhat. A kiszűrés után pedig a beavatkozás gyorsasága is kiemelten fontos, hiszen az első tünetek jelentkezése és a halál között legfeljebb egy óra telhet el.
Az OPeRA kockázatbecslő rendszerrel azonban a hirtelen elhunytak száma visszaszorítható.